A BKK megállóátnevezési mániája egyre több budapestinél üti ki a biztosítékot. Az utóbbi időben számos tradicionális megállónevet tüntettek el a rendszerből és ugyancsak számos furcsa - néhol politikai hangoltságú - elnevezést erőltettek rá az utasokra, miközben a mindenkit érintő folyamatról semmiféle átfogó tájékoztatást nem adtak. Így nem tudható, hogy az egyes átnevezéseket mi indokolta valójában, milyen új neveket is kellene megismernie/megszoknia az utazóközönségnek, mikor fejeződhet be végre ez az utasbizonytalanító - múlt átíró - korszakváltás, s mikor juthat végre nyugvópontra e sokak szerint felesleges, de mindenképpen zavaró átnevezési cunami. 

Hogy végre tisztán láthassunk a zűrzavarban, az alábbi konkrét hangvételű kérdéssort küldtem meg a BKK-nak még október közepén. 
 

Tisztelt BKK!

Kérem tájékoztatásukat, hogy az idei 2013-as évben mely megállóikat nevezték át, illetve hogy az év végéig még mely megállókat kívánják átnevezni és mikori határidővel?
Kérem hogy a tételes lista mellett tüntessék fel az átnevezések indokait és a BKK részéről illetékes felelőst is.

Az utasok jó ideje csak kapkodják a fejüket a sok változtatás miatt, s a legtöbb átnevezést értetlenül fogadják. Nem beszélve arról, hogy megszokniuk, feldolgozniuk sem könnyű az állandó módosításokat, hiszen cégük deklaráltan nem hajlandó egységes új vonalhálózati térképpel segíteni a tájékozódást. Kérem adjanak felvilágosítást arról is, hogy miért nem egyszerre végzik el az átnevezéseket - miért széthúzva, bármiféle összefoglaló tájékoztatás nélkül? Valamint, hogy cégük mikor kívánja befejezni ezt az átnevezési folyamatot?

Tehát kérném az idei teljes átnevezési listát januártól október-ig, illetve az október és december között várható továbbiakat is. A folyamat megindoklásával és felelősének megnevezésével párhuzamban.

Köszönettel:
név cím

A BKK válasza - több mint egy hónap és egy hivatali megsürgetés után - most érkezett meg.
Íme tehát a hivatalos tájékoztatás, mely azon túl, hogy a megküldött kérdések és kérések négyötödére nem ad választ, nem kevés önellentmondást is tartalmaz a hangoztatott elvek és a tapasztalt valóság között tátongó űr ismeretében. Elég csak megnézni a józsefvárosi Koszorú utcából kreált Muzsikus cigányok parkja nevet, az óbudai Nagyszombat utca helyébe lépő Katinyi mártírok parkja elnevezést, Krisztinavárosban a korábbi Érsebészeti Klinika helyére rakott Temes utcát, a belvárosi Dózsa György útból lett Reiner Frigyes parkot, vagy épp az 1-es villamosnál eddig megszokott Honvéd kórház megállónév klónozását a 72-es troli korábbi Szondi utcai megállójánál.

UPDATE !
Akinek az elmúlt időszakból van tapasztalata ellentmondásos átnevezésekről, írja meg bátran a kommentekben!   

Tisztelt *** !

Társaságunkhoz érkezett elektronikus levelével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy 2013-ban a város számos pontján, jellemezően hálózati fejlesztésekhez, az elsőajtós felszállási rend bevezetéséhez vagy menetrendi korrekciókhoz kapcsolódva végeztük a megállóhelyek nevének egységesítését. Az év hátralévő részében tíznél kevesebb viszonylaton tervezzük a nem megfelelő megállónevek módosítását.

Az átnevezések vezérelve a korábbi megálló-elnevezési elv helyett a csomópontok elnevezését tűzi ki célul, amire kiváló példa a 4-es és 6-os jelzésű villamosvonalakon néhány évvel ezelőtt megvalósított átnevezés. A csomóponti elnevezések elve alapján az alábbi célok szerint nevezzük el a megállóhelyeket:

Az egy csomópontban lévő megállóhelyek azonos elnevezést kapjanak. Ezt mind egy adott vonalon az eltérő irányú megállók által alkotott ún. megállópárok, mind a keresztező viszonylatok esetében alkalmazzuk. Csomópont alatt olyan megállók összességét értjük, melyek között az átszállási kapcsolat értelmezhető (nem jelent több száz méteres gyaloglási távolságot a járatok közti átszállás, mint a Március 15. tér és a Ferenceik tere metróállomás között), és alapvetően látótávolságban helyezkednek el. Lényegében úgy tekintünk minden megállási pontra (ahol megállók helyezkednek el), mintha tér lenne, mely bármely irányból érkezve és továbbhaladva azonos nevet jelent a megállók esetében.

A csomóponti nevek egyértelműen határozzák meg a helyszínt, azaz az adott városrészben, térségben ne ismétlődjenek az elnevezések annak érdekében, hogy a különböző viszonylatú járatoknak még véletlenül se lehessen (akár egy hálózatmódosítás következtében a jövőben) két azonos nevű megállója néhány kilométer távolságban. Természetesen a nagyon hosszú útvonalon közlekedő járatok esetében elképzelhető így is, hogy különböző kerületekben, városrészekben azonos nevű csomópontokat érintenek.

Az elnevezések lehetőleg egyediek legyenek, azaz amennyiben elvileg több elnevezés is megfelelő lenne, akkor a városszintű összehasonlításban ritkább, egyedibb név mellett döntünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy forgalmasabb, ismertebb utcát több ponton is metszenek különböző járatok, akkor az egyes metszéspontok (csomópontok) esetében más-más elnevezést keresünk, ami akár azt is jelentheti, hogy a forgalmasabb, ismertebb utca nem jelenik meg többé az elnevezésben, hanem valamilyen egyedibb név jelenik meg (pl. Pándorfalu utca).

Az elnevezések lehetőleg térképeken könnyen azonosítható helyszínekről kapják a nevüket. Ez egyrészt jelenti azt, hogy a minél pontszerűbb helyszínek legyenek a névadók (terek, rövid utcák), másrészt azt, hogy térképeken nehezen fellelhető vagy kevésbé ismert intézmények lehetőleg ne legyenek névadók. Ez nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy ismertebb közintézmények nem lehetnek névadók, minthogy azt sem, hogy hosszabb utcák ne lehetnének névadói egy-egy csomópontnak.

A csomópont abban az esetben, ha nem pontszerű (tér, intézmény, tereptárgy, épület) a névadója, lehetőleg ne olyan utcáról kapja a nevét, amelyen egy ma létező viszonylat hosszabb utat megtéve érkezik a csomópontba.

Az elnevezések lehetőleg minél rövidebbek legyenek a kiírhatóság, a kimondhatóság, valamint a könnyebb azonosíthatóság érdekében. Amennyiben a fenti szempontok (3-5. pontok) alapján nincs lehetőség egyszerű, egyértelmű elnevezés megtalálására, akkor két utca kereszteződéseként azonosítjuk a csomópontok, ekkor születnek a perjellel megjelenített csomóponti nevek (pl. Etele út / Fehérvári út).

A korábbi megálló-elnevezési elv az volt, hogy egyértelmű pontszerű helyszín hiányában, jobbra előre nézve az első keresztutca, bizonyos esetekben a jobbra közelebb elhelyezkedő utca volt a névadó. Ennek az lett az eredménye, hogy azonos helyen lévő megállópárok eltérő elnevezést kaptak, valamint több utcán kanyargó viszonylatok esetében az azonos nevű megállók teljes más helyszíneken jelentek meg.

Az új szemléltetésére a 4-es és 6-os jelzésű villamosok vonalán több évvel korábban bevezetett módosításokkal kívánjuk illusztrálni.

- Szász Károly utca és Keleti Károly utca új neve: Mechwart liget egységesen, mivel megállópárt alkotnak.
- Baross utca új neve: Harminckettesek tere, mivel pontszerű közterületi név.
- Budafoki út (4-es) új neve: Budafoki út (Szerémi sor) és a keresztező járatok (33-as járatcsalád, 86-os járat) megállóinak neve Október huszonharmadika utca helyett Budafoki út (Szerémi sor). Ez példa a csomóponti elnevezésre.
- Budafoki út (6-os) új neve: Budafoki út (Karinthy Frigyes út), ezzel a két (előző pontban említettel együtt) közeli, ám mégis eltérő csomópont eltérő elnevezést kapott. A keresztező járatok megállói itt is felvették ezt a nevet. A perjeles megoldást csak 2013-ban alkalmazzuk, előtte a keresztező utcákról elnevezett csomópontokban a zárójeles megoldást alkalmaztuk.

Utasaink egy része a változásokat, újdonságokat valóban nehezen fogadják el, azonban a megállóhelyek elnevezése kapcsán alapvetően elegendő a változásokat minden megálló esetén csak egyszer átvezetni az új elvek mentén, így az új neveket megjegyezhetik, azok a későbbiekben néhány különleges esettől eltekintve (módosuló hálózat, új vagy módosuló közterület-elnevezés, új intézmény megjelenése) változatlanok maradnak.

Türelmét köszönjük, egyben tájékoztatásunk szíves elfogadását kérjük.

Budapest, 2013.11.28.

Üdvözlettel:
V. Ágnes
Levelezési szakterületi vezető