Aszittem a MÁV nem tudja már fokozni az értelmetlen hülyeséget a Keleti pu. csarnokának rekonstrukciója kapcsán, de tévedtem. Tudja. És akarja is.
Volt egy viszonylag elégséges szélességel bíró peron. Erre mit lép a nagytudású MÁV? Betosz az üzletek elé egy-egy embermagasságú, méterszéles világító megállítótáblát. Hadd vesszen a hasznos felület, hadd sodorjanak csak el mindenkit Gyuszibácsiék ezerrer suhanó elektrofurgonjai...
És hogy mi is ezzel a gond? Egyrészt az, hogy cca. ötödnyivel leszűkítették velük a peront - miközben utascsere idején itt halad át a 9-13 vágány felől érkezők hada. Másrészt, hogy akik a megjelölt üzletekbe, irodákba, csomagmegőrzőbe mennének, azoknak feleslegesen meg kell kerülniük ezeket az vackokat, ezzel feltartva a többi utast. Harmadrészben pedig, hogy ezek a megállítótáblák alaposan ki is takarják az üzletekből kilépő embereket - ami már felveti a szándékos balesetveszély okozás fogalmát, hiszen itt egyazon felületen közlekednek a teherszállító/utasellátós villanytargoncák és a bőröndöket húzó, bringákat toló, gyerekkocsival közlekedő utasok is.
Ha az lett volna a cél, hogy javuljon az utaskomfort és messziről is lássuk, hogy egy-egy helyiség milyen szolgáltatást is takar, akkor arra ott lehetett volna a régi jól bevált konzolos megoldás - amely karbantartva kiváló tájékozódási pont lehet, ugyanakkor a mindennapi utasáramlást sem gátolja. Másrészt elvégezhettek volna olyan régóta elcsalt "innovációs fejlesztéseket" is, mint például a csarnok főbejáratának éve óta hiányzó akadálymentesítése, vagy pont az efféle felesleges útakadályok kikerülését is segítő taktilis sávok beágyazása a frissen leterített aszfaltburkolatba. Csak hát az fele ennyire se volt fontos - a haveri kivitelezőknek.
Mert ez itt a MÁV. Ahol ami kerek, azt viszik, ami szögletes, azt gurítják - ha lehet ötvenszeres áron.
Ha az lett volna a cél, hogy javuljon az utaskomfort és messziről is lássuk, hogy egy-egy helyiség milyen szolgáltatást is takar, akkor arra ott lehetett volna a régi jól bevált konzolos megoldás - amely karbantartva kiváló tájékozódási pont lehet, ugyanakkor a mindennapi utasáramlást sem gátolja. Másrészt elvégezhettek volna olyan régóta elcsalt "innovációs fejlesztéseket" is, mint például a csarnok főbejáratának éve óta hiányzó akadálymentesítése, vagy pont az efféle felesleges útakadályok kikerülését is segítő taktilis sávok beágyazása a frissen leterített aszfaltburkolatba. Csak hát az fele ennyire se volt fontos - a haveri kivitelezőknek.
Mert ez itt a MÁV. Ahol ami kerek, azt viszik, ami szögletes, azt gurítják - ha lehet ötvenszeres áron.
