Két mondat ütötte meg fülünket ma délután a belváros szépülő (szétdűlő) Újfőutcáját járva. Mindkettő sokat elárul számunkra erről az Eu-s pénzszivattyúról nagyprojektről.
1) Október 6. utcai csatornafedlap szintezést végző szakember: - Jó lesz az úgy, hagyd a picsába!
2) Szervita téri járdaszegély építő szakember: - Nembaj, majd beszabjuk Feri!
Az út mentén mindeközben már lárhatóvá vált a nem éppen Formatervezési Nagydíj várományos horganyoszlopos kresztáblák erdeje is. Hova máshova telepítve, mint közvetlenül a frissen ültetett fák tövébe. Tényleg csak nekünk tűnt kézenfekvőnek a pániksikoly? Mi lesz, ha lombot ereszt a vegetáció?!
De mégis az alábbi, készre átadott Kecskeméti utcai padcsoport jellemezte számunkra legjobban a hazai innováció és lokálkordináció győzelmét. A járdaszél frissen lefúrt padcsoportjának közepén ott virított az utca korábbi, kint hagyott régi ostornyél lámpaoszlopa is.
Nem bírt nem felbütyékleni bennünk a számonkér(d)és: Hogy a habos lószarba akarják majd ezt az oszlopot végül kiemelni onnan? Nem fognak baromira bezavarni a bűvészmutatványkor a már lecsavarozott padok és igényesen(?) lefektetett burkolati kövek? Vagy netán akkor megint jönnek, felmarkolnak - majd visszatesznek mindent úgy, ahogyan épp jólesik nekik?!
Ahogy a hazai gyakorlatot ismerjük, nem kizárt. Legfeljebb "majd beszabjuk Feri!"
A túráért köszönet espének!