Lakatos Béla olvasónk hívta fel a figyelmünket a József Attila lakótelep parkjaiban tapasztalható szomorú jelenségre. A lakótelep zöldterületeinek gondozásával megbízott munkások a fűnyíráshoz használt fűkaszákkal évek óta visszatérő módón megsértik a fás szárú növényzet talaj menti részeit, így az adott fák, bokrok, cserjék lassú pusztulásnak indulnak.

Ez főleg a fiatal egyedeknél szembeötlő, de idősebb fáknál is megfigyelhető. A lassú elhalás a növények fajtájától, korától és sérülésétől függően egy-két-három évig is eltarthat. És ez benne a csalóka. Elsőre ugyanis alig észlelhető a károsodás – így a kertészek úgy hagyják el a megdolgozott területet, mint akik jól végezték dolgukat. Ám mivel a szakszerűtlen kaszálástól megsérült kérgekből egyre kevesebb tápanyag jut el a fák felsőbb részeibe, egy idő után bekövetkezik az elhalás.

További képek a fotóra kattintva!

A IX. kerületi önkormányzat ugyan időről-időre pótolja a kipusztuló növényeket, ám a tapasztalatok szerint a valódi okokat nem szüntetik meg. A fűkaszálás szakszerűvé tétele évek óta nem megoldott. Így az újonnan elültetett csemeték ismét áldozatul esnek a figyelmetlen nyírásnak – ami tíz éves távlatban már többmilliós felesleges kiadást jelenthet az önkormányzatnak. Nem szólva arról, hogy így a faültetés eredendő célját – a környezet szebbé tételét és a levegő minőségének javítását - sem érik el.

fotó: Lakatos Béla

Lakatos úr az elmúlt években több szakértőt, hatóságot, hivatalt és szervezet is megkeresett észrevételével, de a probléma valódiságát igazoló jelentéseken kívül hatékony megoldást nem sikerült találnia. A sok fogadkozás és jó szándék ellenére a József Attila lakótelep fiatal fái továbbra is ki vannak téve a fűkaszák kéregmetsző alkalmazásának - így a lassú de biztos elhalásnak. 

Lakatos úrral közös kérdésünk csak annyi: MIÉRT?

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

a fás szárú növények védelméről

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 25. pontjában, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében - a következőket rendeli el:

(...)

 A fás szárú növények fenntartása, kezelése

3. § Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes - a 4. § (1) bekezdésben foglaltakkal ellentétes - megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.

4. § (1) A használó köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezeléséről (így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról), valamint szükség szerinti pótlásáról.