Április 6-i rendkívüli közgyűlésén dönt a Fővárosi Önkormányzat képviselőtestülete - többek között - az Európa Mozi értékesítéséről. A Mozivédők szervezete április 1-jén (nem tréfából) tüntetést szervezett ennek, de legfőképp a budapesti művészmozik fenntartásának, újragondolásáért.
kép: internet
A csekély számú, de lelkes hallgatóságnak Éliás András, a Mozivédők frontembere, olvasta fel az egyesület peticióját.
Hová menjünk moziba?
Beszéd a mozivédők tüntetésénTisztelt Tarlós István Úr!Hát hová menjünk moziba? Az utóbbi években a bevásárlóközpontokban épült multiplex mozikkal általában nem kell foglalkoznunk, azokat nem kell támogatnunk. Természetesen más elbírálás alá esik a Budapest Film által üzemeltetett Corvin, melynek múltja is van, s a város életében a húszas évek óta fontos szerepet játszik. Ezenkívül esetleg a zárva lévő Kossuth és a művészfilmekre szakosodott csepeli mozikkal érdemes még a városnak törődnie. A többit tényleg tartsa el a külföldi tulajdonos vagy az a sokat emlegetett piac.A fővárosi moziműsorban az artmozik listáján pillanatnyilag 13 filmszínház található. Ebből egy Szentendrén van, így a városban 12 régebbi, ma főleg művészfilmeket játszó mozi található. (Kettőt az állam üzemeltet.) Emellett még talán két olyan ingatlan fölött rendelkezik a főváros, melyet vissza lehetne adni a mozilátogató közönségnek. Sok-e ez a bizonyos 12 mozi? Szerintem egy ekkora városban nem sok.Korábban még Tarlós István úr se tartott soknak ennyi mozit. 2009 szeptemberében írta A nemzet fővárosáról szóló programját, amikor talán kettővel még több filmszínház működött. Kedves Tarlós úr! Ön akkor ezt írta: „Az elkövetkező évben a cég több moziját el kívánja adni (fővárosi vagyon), ezzel több százmilliós bevételt kívánnak teljesíteni, ezt semmiképpen sem lehet támogatni.” A Budapest Film akkor elsősorban három mozi: a Bem, a Hunnia és az Európa eladását tervezte. 2010-ben, még az önkormányzati választások előtt a Bemet sikerült eladniuk. Ezzel az általunk vizsgált kategóriában Budán már csak egyetlen mozi, a Tabán maradt. Ez is sok a budai oldalon? Ami a Hunniát illeti, azt már Tarlós úr győzelme előtt meghirdették, s hirdetik még ma is. A ma még működő Rákóczi úti Európa mozira már van is vevő, s ha nem sikerül hatékonyan közbelépnünk, talán pár nap múlva Önök be is záratják e mozit, s örökre eladják teljesen más célra.Jó lenne, ha visszatérne választási ígéreteihez s végleg leállítaná a mozieladásokat! Jó lenne hallani Öntől: „2014-ig, amíg én vagyok a főpolgármester, nem adunk el több mozit!”...Be kell látni, hogy ez zsákutca. Nem folytatható a végtelenségig, hogy a fővárosi mozik üzemeltetését a hasonló célú ingatlanok eladásából is fedezzék. Kicsit más volt a helyzet akkor, amikor Porték cége 1995 és 2001 között még 36 ingatlant adhatott el. Ma már alig van mit eladni. S ha minden évben eladnak egy-két mozit, akkor pár év múlva tényleg csak négy mozija marad a fővárosnak és a budapestieknek is...Sok baja van szegény Tarlós úrnak a munkatársaival és a főpolgármester-helyettes urakkal is. Sok gond volt az egészségügyek illetékesével is, s gondolom, Ön is úgy gondolja, hogy Csomós Miklós úr nyilatkozataival is sok baj van. Vagy félreérthetőek, vagy egyáltalán nem lehet félreérteni őket.Még jó, hogy nem minden úgy valósul meg, ahogy korábban elhangzott. Csomós úr korábban nem akart támogatást adni az artmozi-hálózatnak. A mozisok 160 milliót kértek. A fővárosi közgyűlés, ha nem is ennyit, de 70 milliót megszavazott e célra. Ez örvendetes, de hosszabb távra is biztosítani kellene legalább a mára megmaradt mozik fennmaradását. Elsőként azzal, hogy nem adjuk el a mozikat!A főpolgármester-helyettes úr januári nyilatkozata szerint alaptalanok azok a félelmek, melyek szerint megszűnik a budapesti artmozi-hálózat. Szerinte arról van szó, hogy a főváros az általa működtetett négy artmozira és a Corvinra kíván koncentrálni. Azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a nem fővárosi fenntartású Cirko-Gejzír, a Kino, a Tabán, az Európa és a Vörösmarty közül egyesek nehéz helyzetbe kerülnek, és nem tudnak tovább működni. Na most akkor megszűnhet-e ez a hálózat vagy sem? Ellentmondást látok Csomós úr szavaiban. Azt mondta, nem szűnhet meg a hálózat, ugyanakkor a mozik fele mégis megszűnhet szerinte...Tovább megy Csomós úr a Magyar Nemzetnek adott február 9-i interjújában. Itt megjegyzi, hogy a mozirendszer szerinte túlméretezett. „A fővárosnak nincs pénze arra, hogy olyan mozikat támogasson, amelyeket még csak nem is mi üzemeltetünk. Más kockázatát is nekünk kellene átvállalni, ezt várják tőlünk” – vélte Csomós úr. Azt a főpolgármester-helyettes úr nem említi meg a Magyar Nemzet olvasóinak, hogy azok a mozik is a fővároshoz tartoznak, melyeket nem a Budapest Film üzemeltet. Hogy miért? Kérem, hogy Tarlós úr súgja meg Csomós úrnak, hogy a felsorolt 5 „független” mozi ingatlanának tulajdonosa a főváros. S a támogatás kérdésénél is nagyobb veszély az, ha ez a rossz tulajdonos a mozit működtető s a bérleti díját fizető mozisok feneke alól ki akarja árusítani a mozit! Ahogy ez az Európával is történhet!Bármilyen furcsákat is nyilatkozik Csomós úr egy lapban, olykor még rutinos, jó nevű filmes újságírók is a segítségére sietnek. A kiváló Tölgyesi Gábor Csomós nyilatkozata mellett arról ír, hogy Rómában hatvan mozilátogató saját pénzből újított föl egy bezárásra ítélt hagyományos mozit. Megvásárolták, működtetik is. Lehet ötletelni arról, hogy a pénzt mire fordítsa az állam, az önkormányzat, ám a civil kurázsi valahol itt kezdődik – véli február 9-i cikkében Tölgyesi úr.A jópofa újságíró fölvetésére először jegyezzük meg, hogy a tüntetések és az állampolgári véleménynyilvánítások jelentős részében arról van szó, hogy mire költsék az adófizetők pénzét. Hatvan minimálbéres mozibarát Budapesten nem tudna mozit vásárolni, mellesleg a filmforgalmazók nem adnának nekik filmet sem. A mozivédő tüntetések résztvevői sokszor pénzt is költöttek ezekre az akciókra, s ez még inkább igaz lehet a kisebb mozik üzemeltetőire. Az elmúlt években sokszor a fővárosi önkormányzat cége helyett végeztünk munkát, amikor lemostuk az Átrium ajtóit. Tőlünk függetlenül egy filmrendező le is festette az Átrium kirakatát. Mivel akkor én nem voltam ott Meskó Zsolttal, elképzelhető, hogy Tölgyesi úr is részt vállalt ilyen munkákban. Azt gondolom, hogy budapesti viszonyok között ennél több nem várható el az állampolgároktól.Amikor 1999-ben a bezárt Uránia előtt tüntettünk, az eseményről a Népszabadságnak Sós B. Péter írt. Cikkében nem remélte, hogy az Uránia megnyílik. El kellett volna küldeni a főváros illetékeseit egy külföldi tanulmányútra – vélte akkor a tudósító. Noha nem nevezte meg, de a hosszas leírásból egyértelmű, hogy Schiffer János, akkori MSZP-főpolgármesterhelyettesre gondolt.Innen van az ötletem. Arra kérem Tarlós urat, hogy küldje el Csomós urat egy kolozsvári tanulmányútra. Nézzen körül az ottani mozikban, kérjen tanácsot az ottani illetékesektől. Az erdélyi városban felújítják a mozikat, s újra megnyitottak egy olyan mozit, amelyet tíz évvel korábban bezártak.Úgy tudom, hogy Szita Károly, Kaposvár polgármestere egyéb munkái miatt gyakran jár Budapestre. Kérem, hogy őt meg Tarlós úr hívja meg. Nyissa ki neki az Átrium mozit, és a nézőtéren kérdezze meg:– Károly! Mit tennél te az én helyemben az Átrium mozival?Szita úr meg biztosan elmondja Önnek, hogy mire gondoltam... Ugyanis az elmúlt években csak Budapest volt az egyetlen olyan tehetetlen város, ahol soha semmit nem lehetett normálisan megoldani.Az Ön helyettese is mindig azzal jön, amivel korábban Porték. Azzal például, hogy hány százalék egy mozi kihasználtsága. Pedig az sem lenne ördögtől való, hogy egyszer esetleg az Átrium mozit is megnyissák – persze moziként. Régen Pesten több nagy befogadóképességű, akár 800 személyes mozi is volt, s egy több mint 1000 személyes is. A kis 100 személyes mozik talán gazdaságosabbak, könnyebb jó százalékos kihasználtságot elérni. De nincs Budapesten fesztiválmozi, ahol egyszer-egyszer több embert le lehetne ültetni. Mondják, hogy a kormány a későbbiekben a magyar filmszemle helyett egy nagyobb, nemzetközi fesztivált szeretne létrehozni. Ehhez pedig kellene az Átrium mozi. Amely több mint tíz éve van zárva. Üzemeltetését én nem bíznám a Budapest Filmre! Az ingatlant át kellene adni az államnak, s akár egy már meglévő állami szervezet üzemeltethetné.Amikor 1999-ben az Uránia előtt tüntettünk, sokak szerint akkor is kevesen voltunk. 2002-es megnyílása óta viszont 2010 nyaráig 1 millió 222 ezer mozilátogató volt az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Nekik kellett ez a mozi!Noha most rossz a gazdasági helyzet, korai még leírni a magyar mozizást. Már a Monarchia idején megelőztük a külföldieket mozilátogatás terén. Ma viszont egy átlagos magyar évente egyszer megy moziba, míg más országokban kétszer-háromszor vagy négyszer. Nálunk mindig gyorsabban szüntették meg a mozikat, mint ahogy az indokolt volt. Pedig van még tartalékunk, ha van film, lesz több néző.Összefoglalva hát. Azt várjuk Tarlós úrtól, hogy ne adják el az Európa mozit, s általában bármelyik mozi eladásáról végleg mondjanak le. A meglévő mozik már maradjanak meg. Tegyenek lépéseket azért, hogy a Hunnia és az Átrium újra indulhasson. A jelenlegi üzemeltetőket ne macerálják, engedjék dolgozni és tervezni őket a fővárostól bérelt ingatlanban!Tisztelt Tarlós Úr!Reméljük, hogy minden budapesti főpolgármestere kíván lenni. A moziba járóké is.Ehhez kívánnak Önnek jó egészséget a mozivédők!
