Sééééééta! - kiáltottuk kutyánknak, amikor kikapcsolódó barangolásra készültünk indulni vele, amit ő rendszerint boldog farriszálással fogadott.
Sajnos mi nem vagyunk ilyen vidámak, ha az Andrássy útra visz sétakedvünk.

Állapotát tekintve ugyanis a sugárút - legyen bármekkora nimbusz (vagy inkább grimbusz) is a világörökségi rang - legjobb esetben is maximum stagnál, s nem fejlődik. Stagnálását is a rosszabik éveinek szintjén teszi. Pedig nem beláthatatlan a mérete. Írd és mondd 2,3 kilométer. És mégsem tudja büszkén hordani magát. Pedig nem is "autópálya" - ahogy nevezni szeretik egyes környezetféltők a belváros nagyobb főútvonalait. A külsőbb része kifejezetten pihentető is tudna lenni. Ha... Ha gondoznák. Ha lenne legalább egy olyan felelőse az Andrássy útnak, kinek nem csak büszkélkedési jogköre lenne, de intézkedési is. Aki ha kell egyszerre gondozhat és szankcionálhat - hogy úgy fogalmazzunk, büntethet és jutalmazhat. De nincs ilyen gazda. A VI. kerület a Fővárosra mutat, a Főváros a VI. kerületre. Közösen pedig a különböző szolgáltató vállalatokra – mintha azok tőlük függetlenül garázdálkodhatnának bárhol is a városban. Meg is látszik mindennek az eredménye - pontosabban eredménytelensége.

Kezdjük a közlekedéssel. Az út belső szakaszának kerékpársávja a magalkotása óta indulatokat gerjeszt. Okkal fázik tőle kerékpáros és autós egyaránt. Hiába a több éve elkészített változtatási javaslatcsomag, nem hajlandó mozdulni egy döntéshozó sem.
Ahogy a parkolás kusza kihágásait sem felügyeli senki – a mindenkori parkolóőrök bányaló szintű ténykedésén túl. Pedig elvileg volnának erre hivatott szervek. A BRFK és a kerületi/fővárosi Közterület-felügylet lenne felelős - de hatékony tevékenységükkel a sugárúton egész egyszerűen nem lehet találkozni. Ennek tudatában a „leleményes” autósok szinte minden szabad szegletét befoglalják az sugárútnak - nem visszariadva a zöldsávra parkolás meglehetősen visszataszító alkalmazásától sem. Szankció? Semmi. Szabad a vásár.

S ha már zöldfelület. A növényzet gondozásáról elvileg a Főkert Zrt. hivatott gondoskodni. Ám munkájuk kimerül az évi legszükségesebb feladatok ellátásában. Évente kétszer-háromszor gallyaznak és sövényeznek. Az év többi részében azonban csak távolról figyelik a vegetálást. Az egyedek pótlását évek óta elszabotálják. 

De nézhetjük az utcabútorok állapotát is! Az egykor patinás, korhű telefonfülkék szinte kivétel nélkül tag-elők áldozataivá váltak. Némelyiknek már az üvegezése is hiányzik. Vandalizmus, útépítés, korrodálódás közösen pusztítják őket - melyet a gazda (T-Com) még tetéz is azzal, hogy gazdasági szükségszerűségre hivatkozva készülékeitől is megfosztja az egykor szebb napokat látott fülkéket.

Az út mentén álló kerékpártárolók kihasználatlanul árválkodnak - antipraktikus kialakításukat nem kedvelik a kerekezők. Oktogonnál fekvő megtépázott darabjuk csak ráerősít a gazdátlan nemtörődőmség térhódítására. Pedig lehetne segíteni P-ívekkel is a könnyebb bicikliparkolás - ám erre csak a Székely Mihály u. sarkán van lehetőség Valószínűleg privát kivitelezés eredményeképp.

A sugárút belső szakaszára kihelyezett archaikus szemétkosaraknak sincs már nyomuk se. Helyüket műanyag egyenkukák váltották fel. Feleselve az korhű arculat elvárásaira.

Valamivel szerencsésebb a helyzet a sugárút külső szakaszán. Itt - tekintve a szellősebb kialakítást és az út menti villák és bérpaloták nagyvonalú struktúráját - kellemesebb kép fogadja a járókelőket. De a belsőbb szakaszon tapasztalt gazdátlanság itt is felüti a fejét. A hiányzó buszmegállótáblák, a kátyúsodásnak indult úttest, és az útépítések után nem kellő figyelemmel helyreállított szegélyek mind-mind a szlömösödésről árulkodnak. Arról a szlömösödésről, melyet a megfelelő hatáskörökkel bíró gazdák hiánya okoz.

Rég nem vizionálunk már Közmunkák Tanácsáról - akik egy kézben fogták össze a 19. század végének - 20. század elejének városfejlesztését. De egy sugárút-gondnokság igencsak ráférne az Andrássy útra. Amelynek hatásköre ugyan csak a Dózsa György út és a Bajcsy Zsilinszky út közötti alig két és fél kilométernyi útszakaszra terjedne ki, de arra minden vonatkozásában. Amely, ha kell kukát cseréltet, fülkét javíttat, fákat pótoltat vagy sövényt nyírat. Aki ha úgy hozza az élet, kátyúzást intéz, vagy fedlapot cseréltet. Akinek saját járőrpárosai a nap minden szakában rendelkezésre állnának a közlekedőknek, s akinek útellenőrei heti bejárásaik alkalmával első kézből tájékozódhatnának a szükséges intézkedések szükségességéről.

Mindez korántsem pénz kérdése csupán. Sokkal inkább szemléleté és megfelelő hatásköré. Ha akarjuk... Én szeretném, ha akarnánk!