Terézvárosi fák alatt 2 . etap - Terézváros őszinte válasza
2009. április 29. írta: városjáró

Terézvárosi fák alatt 2 . etap - Terézváros őszinte válasza


Terézváros polgármesterének részletes válasza a VI. kerület akut faproblémáival kapcsolatban. Igenek-nemek, koncepciók, feladatkörök, áthárítások és felelősségkeresés.



 

 

Tisztelt Városjáró Blog!


Köszönettel vettük
érdeklődését, válaszunkban igyekszünk eleget tenni a „városjáró – budapesti viszontagságok” támasztotta elvárásoknak. Haladjunk tehát abban a sorrendben a válaszadással, ahogyan azokat Ön feltette.  


(kép: dromidriver)

 

Budapest Főváros Közgyűlése 14/1993. (IV. 30.) Kgy. rendelete a kiemelt zöldterületekről rögzíti azon fővárosi közterületeket, amelyek fenntartásáról és fejlesztéséről a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik. Ezek között a fővárosi fenntartású közterületek között szerepel az Andrássy út is, amely egyébként is a főváros tulajdonát képezi. Természetesen nem csak az Andrássy út kapcsán, hanem általában is az ilyen közterületekkel kapcsolatosan elmondható, hogy a Főkert Zrt. az általa elvégezni kívánt tevékenységekről alapjában véve csak tájékoztatást ad a kerületnek, ezt is jellemzően csak akkor teszi, ha valamilyen nem szokványos beavatkozást kíván végrehajtani. Ugyancsak természetesen a Főkert Zrt. a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni ilyen munkáiban is, mindig szem előtt tartva azt a szakmaiságot is, ami egy ilyen jellegű vállalkozás tevékenységének alapját kell képezze.

Végigjárva az Andrássy út említett szakaszát, a különböző mértékben csonkolt fák állapotán töprengve bennünk is kérdések merültek fel. Kérdések, mert bár egyrészről értjük a csonkolás célját, ami az elöregedett, esetleg beteg részek eltávolítását és a fák megfiatalítását célozza, de az helyenként oly mértékűre sikeredett, hogy sokkal inkább célszerűnek tartottuk volna a 30-60 cm törzsátmérőjű fák pótlását, mint egyetlen meghatározó méretű ág nélküli állapotába való visszacsonkolását. Nem vitatva, hogy a csonkolás hosszú távon javíthat a fa állapotán, azért esztétikailag erősen megkérdőjelezhető, hogy egy ilyen torzó mennyire kívánatos látvány a város főutcáján. Kérdés számunkra az is, hogy a javarészt ostorfákból (Celtis occidentalis) álló fasorban, az ilyen mértékű visszacsonkolást nehezen tűrő fafajtánál miért nem inkább a teljes pótlást választotta a Főkert Zrt. Látható az Andrássy úton több, korábban pótlásként telepített fa is, amelyek igazán szépen hozzánőttek, illeszkedtek a régebbi egyedekhez, ilyeténképpen környezetformáló erejük is sokkal nagyobb. Egy szó mint száz, szebbek. Ezek után kíváncsi lennék, mi ebben az Ön véleménye.
Ennél konkrétabbat sajnos ebben a kérdésben nem tudunk mondani, kérjük forduljon bizalommal a Főkert Zrt-hez, hogy az ügyben kifejthessék álláspontjukat. Mindazonáltal a blogra beérkező véleményekre is kíváncsiak vagyunk, hogy a Főkerttel olyan egyeztetésbe kezdhessünk, ami a fasor örömeit élvezni vágyók véleményével is meg lesz támogatva.
(A Főkert április 7-én érkezett válasza ITT olvasható - a szerk.) 

Lássuk a második kérdést. Derékban elmetszett (kivágását megelőzően) veszélyesnek ítélt fát manapság a Nagymező utcában látni, hármat is egymás mellett. Igazán mutatós a törzscsonk és a Radnóti Miklós Színház épülete között kifeszített reklám-molinó. Valóban magyaros megoldás még egy lábon kimúlt fának is hasznos funkciót találni. Ebben az ügyben is bátran - és amint kérte, őszintén - állíthatom, hogy a kerület semmilyen formában nem hagyta jóvá a néhai fák ilyen módon történő kivágását. Azt a Főkert Zrt. saját feladat- és hatáskörében maga tette meg. A kivágás eredeti, szakmai indokait ebben a 14/1993. (IV. 30.) Kgy. rendelet szerint szintén a főváros által kezelt ügyben már nem tartom érdemesnek feszegetni, de tanulságos a folytatás. A Főkert Zrt. az immár derékba vágott csonkokra „a kiszáradt platánfák csonkjainak eltávolítása” címén kérelmet nyújtott be még 2008. januárjában. A télen is forró hangulatot érzékelve a kerület kérte egy feltehetően mindenki által elfogulatlannak tartott fél bevonását a kérelem elbírálásába. Ezt a Közigazgatási Hivatal meg is tette, kijelölte egy szomszédos kerület jegyzőjét a hálás feladatra, aminek az rövid idő alatt eleget is tett, elutasította a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül. Elutasításában arra hivatkozott, hogy a Nagymező utca országos közút (hiszen – szerintük - a tulajdoni lapon az szerepel: kivett közút, valójában kivett közterület), aminek tartozékát képezi a kivágandó három „kiszáradt platánfa” is, azzal kapcsolatban pedig nincsen hatásköre eljárni. Miután a kérelmező a Főkert Zrt. volt, így a döntés elleni fellebbezés joga is őt illette meg, bár nem titkolom, hogy a fellebbezés indokait illetően került sor egyeztetésre a hivatal és a Főkert Zrt. között, hiszen a fennálló állapot finoman fogalmazva sem tartozik a kívánatos körbe.

Arról, hogy ezt követően mit tett vagy kívánt tenni a Főkert Zrt., egészen 2009. március 20-áig nincsen további információnk. Az e napon megküldött levelükben viszont arról értesítettek határidő megjelölése nélkül, hogy a kiszáradt csonkokat eltávolítják. Mindenesetre maga a Főkert Zrt. tudja kifejteni a leghitelesebben a kérdésben jelenleg képviselt álláspontját, ezért kérjük forduljon hozzájuk ez ügyben is.

Ami pedig a harmadik kérdést illeti: A kerületnek van helyi rendelete, amely a kerületi fák, fasorok megóvásáról és pótlásáról szól. E rendelet a fák visszapótlásának kötelezettségéről is rendelkezik, amit a Főkert Zrt-nek ugyanúgy be kell tartania munkája során, mint bárki másnak. Miután itt platánfákról van szó, így kivágásuk esetére az előírt visszapótlás mértéke mindenegyes kivágott fa törzsátmérőjének háromszorosa. Azt valóban nem tartalmazza a rendelet a pótlás kapcsán, hogy előnevelt egyedeket kéne kiültetni, ez csak a pénzbeni megváltással kapcsolatban olvasható a rendeletben, erre azonban nincs is szükség álláspontunk szerint, mert a jelentős törzsátmérők miatt más fával nem is lehet érdemben pótolni a csonkokat.

Figyeltem ám! Ön feltett egy negyedik és egy ötödik kérdést is. Miért nem fordítottak figyelmet a Városligeti fasor felújításakor a faállomány pótlására és miért nincsenek pótolva a Bajza utcában a fák? Ezekre összevontan válaszolok, hiszen teljesen azonos témában születtek. A kerület már 2006. november 14-én hivatalos levélben kérte Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala Környezetvédelmi Ügyosztálya Zöldfelületgazdálkodási Alosztályát arra, hogy pótolja a Bajza utcai fákat és ezzel egy időben gallyazza és ifjítsa meg a faállományt. E levelünkre azt a választ adta az illetékes alosztály, hogy nem kapott keretet fák telepítésére, azaz elegendő pénz hiányában nem tudja a fákat pótolni. Bocsánat… elfelejtettem megemlíteni, hogy mindkét utca a főváros kezelésében van a fentebb már hivatkozott Kgy. rendelet alapján. Egyébként úgy vélem abban Önnek teljesen helytálló a feltételezése, hogy ez az állapot szakmai elvekkel nem igazolható.

Közterületeink növényállományával kapcsolatosan tehát állandó kapcsolatban állunk a főváros hivatalával és cégével.

Ennél konkrétabb válasszal sajnos nem szolgálhatok, de remélem így is érdeminek találja válaszomat.


Köszönettel és jó munkát kívánva 


Verók István
polgármester

A bejegyzés trackback címe:

https://varosjaro.blog.hu/api/trackback/id/tr751094138

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

retek. · http://csakaszepre.blog.hu 2009.04.30. 20:03:10

Részletes válasz!
Viszont kíváncsi volnék a Főkert és a Főváros álláspontjára is. Ők még nem válaszoltak, vagy egyelőre nem kerested őket?

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2009.05.01. 02:03:16

@retekblog: A Főkert válasza fentvan már.
indafoto.hu/varosjaro/fokert/slideshow
A Főváros pedig nem válaszolt...

Jómagam egyébként Verók úr álláspontját érzem magamhoz közelebb állónak. Az aláültetés szerintem is megoldást jelenthet (lásd Andrássy, Bajcsy működő élő példái). A csonkmeghagyás szerintem is elfogadahatatlan. A Bajza utcai hatásköri ping-pong pedig részemről (is) felfoghatatlan.

Ugyanakkor meg kell említeni a levél megküldése óta tapasztalt VI. kerületi fejlesztésket is. A Városligeti fasorban és aBajcsy-n is pótolták az elmúlt hetekben a hosszú évek óta hiányzó fákat - bár néhány élettelen őscsonkot továbbra is meghagytak az utóbbi helyszínen.

StopSzmog 2009.05.01. 03:33:55

Bocsánat, laikusként próbálom követni a levelezést. A harmadik kérdésre adott válasz végképp összezavart :)

1. A kerületnek van helyi rendelete, amely a fák megóvásáról és pótlásáról szól és amit a Főkertnek is be kell tartania függetlenül attól, hogy a kérdéses szakasz kinek a kezelésében van. (Felteszem, a fővárosnak is van hasonló rendelete. Ezek kompatibilisek? Melyik hatályos? Vagy: melyik az erősebb?)

2. A kérdéses utcák (Városligeti, Bajza) nem a kerület kezelésében vannak.
Hanem a fővároséban. De attól még a kerületi rendelet vonatkozik rájuk. Vagy?

3. A fővárosnak viszont nincs pénze pótolni. (Azt nem tudjuk, a kerületnek van-e.)

4. Ezért a Főkert mentesül mind a kerületi, mind a fővárosi rendelet hatálya alól.

4a. Nem mentesül ugyan, de nincs szankció.

?

StopSzmog 2009.05.01. 03:41:57

Elolvastam a Főkert levelét.
Szerintük az alátelepített fák senyvednek az árnyékhatás miatt, a próbálkozások nem jól sültek el, ezért szerintük ez nem megoldás. Szerinted meg de. Miért?

retek. · http://csakaszepre.blog.hu 2009.05.01. 10:51:46

@városjáró: OK, elolvastam köszönöm! A ping-pong jó kifejezés...

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.05.01. 22:34:18

Most teljesen megnyugodtam. A kerület sem ért egyet a Nagymező utcai fák kivágásával.

"Egyébként meg mindenről a Főkert tehet". Fordulj hozzájuk bizalommal. Ja persze. Még véletlenül sem Verókék mesterkednek a Hunyadi téri és a Nm. utcai fák kivágásán-amiről csak az összes létező magyar agráregyetem kimutatta, hogy egészségesek.

Ők mindent megtettek, rendeletet alkottak, csak elismerten olyan impotensek (?), hogy nem tudják betartatni.

Már megint ezek a Celtisek:-) Múltkor kisebb esztétikai vitánk volt a fajjal kapcsolatban, emlékszel? Nos, ma jártam Cegléden: kilométeres Celtis-sor vezet be az állomásról. Megmértem 9 méterre nyúlnak be az ágak. Biztos mindenki hülyének fog nézni, de olyan volt végigmenni, mint egy álom (a kertészek már csak ilyen bolondok:-)

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2009.05.02. 23:12:29

@*Anna: Én említettem, hogy nekem nem tetszenek. Csüngenek a bazi hosszú csupasz hajszálvékony ágaik a végeiken néhány silány levéllel. Persze ha szakszerűen meteszenék őket, akkor lehetnének esztétikusabbak... De nem metszik. Ha visziot nem metszik, akkor legyenek inkább kőrisek.

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.05.03. 10:01:10

@városjáró:
igazad van, bár nekem a celtis-szel nincs nagy bajom, mégha csüng, akkor sem (ha van rajta levél) -tetszik a törzse... Amúgy nem lehet, h azért nem fraxinus van ott, mert annak kicsivel több víz kéne? -nemtom, ez csak kérdés!

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.05.03. 17:52:22

@városjáró: hát igen...a Celtis nagyon szárazságtűrő. És a városi mérgezett levegőt is viszonylag jól bírja. A Fraxinus "némi" szárazságot elvisel", ahogy egy most egy dendrológiai tankönyvben megnéztem. Ezt írja szó szerint.

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.05.03. 22:24:02

@aesculus: na, én is így emlékeztem Schmidt bácsi óráiról.... :) köszi a választ!

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2009.05.04. 08:40:59

Jó-jó, ti parktikum oldaláról nézitek a kérdést. Én meg esztétikum, hangulat oldalról. Locsolni kell, meg metszeni. s akkor nem baj ha egy fa nem annyira szárazságtűrő. Ezek a fák egyszereűen rusnyák. Fitalaon pláne, de kifejlett állapotban is. Sőt megkockáztatom, hogy nem is fák hanem inkább csak fás szárú vadnövények (pertsze ez nem igaz, de nagyon úgy tűnnek).

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.05.04. 20:30:49

@*Anna: az ő könyvét néztem meg, mit is ír szó szerint.
@városjáró: ízlések és pofonok...szerintem inkább különleges kinézetűek, rusnyának semmiképp sem nevezném. Igaz, nem egy vadgesztenye (Aesculus:-), de az beteg a forgalomtól, míg a Celtis vígan éldegél. Már az előző századfordulón ültették Mo. akkori két legmodernebb városában: Szegeden és Szombathelyen.

városjáró · http://varosjaro.blog.hu/ 2009.05.04. 20:59:42

@aesculus:
Hát igen. Ha a fák kerülnek szóba, képzeletbeli vetítővásznamon először egy szép nagy vadgesztenyefa jelenik meg. Majd egy platán. Aztán egy hárs. A celtis nincs a vetítőgépembe fűzve... :) Persze ez lehet a gyerekkori élmények hatása is. Celtislevél sosem volt mesehős, nem úgy a gesztenye (Kipp-Kopp), vagy épp a tölgy (Makk Marci).

Egyébként hamár gesztenye. Hűvösvölgy felé menet az utóbbi hetekben erősen megkurtították az út menti gesztenyefákat. Indokolt is volt - korhadtak voltak, és évek óta csonkán meredeztek. Ellenben azt a három kis csemetét, ami a Hűvi / Versec sor elágazásánál áll, úgy visszavágták, hogy szinte kizárt, hogy 5 éven belül új életre keljen... (Éveken át még csak a vadhajtásaikat sem nyesték le - én törögettem róluk tavaszról-tavaszra, ha arra jártam -, most meg durrbele az élő ágacskákat is... Szakértelem rulez!

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.05.04. 23:18:28

@városjáró: Na jó, az ostorfa nem volt sose mesehős, bár ha a magyar nevét nézzük, simán lehetne belőle olyant is "faragni". A praktikum oldaláról nézzük.... igen, ebben is igazad van. Ha nem kertekről, hanem szabad-/közterekről van szó, akkor a praktikum nem elhanyagolható fogalom, főként ha Budapesten belül helyezkednek el... Mondjuk a Kopaszi gáton locsolnak -ott sem a fákat-, de az szerintem nem önkormányzati tulajdon, viszont más közparkban ill. téren még nem láttam öntözőt a fák/cserjék alatt!!!
A gesztenyékért meg tényleg kár. Minden nap arra járok (61es vonala), és vérzik értük a szívem...

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.05.04. 23:20:29

@*Anna: helyesbítek, az Erzsébet téren talán van még öntöző/csepegtető, de szerintem nem nagyon jön abból semmi....
süti beállítások módosítása